Téged is átvertek már? Valószínűleg igen, de lehet, hogy nem is tudsz róla. Érdekel, hogyan csinálják?
Egy kutatás* szerint az EU lakosságának 13%-a szándékosan vásárol hamis termékeket, ez az arány ráadásul a duplája a 15-24 évesek között. A hamisítók azonban nem elégednek meg azzal, hogy nekik adnak el hamisítványokat, célba veszik azokat is, akik bizony azt hiszik, hogy eredeti árut vásároltak.
A vásárlási szokások szerint vannak, akik
- szándékosan hamis terméket vesznek
- néha elgondolkodnak azon, hogy vajon hamisat vettek-e
- eszükbe se jut, hogy átverték őket
Te melyik csoportba tartozol?
A szándékos vásárlók
Ezek az emberek tudatosan hamis terméket akarnak vásárolni. Persze ennél azért árnyaltabb a kép, aki megvesz egy hamis cipőt, nem biztos, hogy megvenne hamis gyógyszert vagy élelmiszert is. De hol a határ? A ruházat még belefér, de a laptop töltője már nem? Vagy az is jöhet, de a csoki már necces? Amúgy is, mi a baj ezzel? Direkt hamisat vettek, azt is kaptak, senki nem vert át senkit. Vagy mégis?
Forrás: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala Megfigyelőközpontjának (EUIPO Observatory) 2023-as tanulmányának 8. oldala, 2024. február 7. :
https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/web/observatory/ip-perception-2023
Sokat jártunk fesztiválokra, ahol a szándékos vásárlók megindokolták a hamisítványok választását:
„Egy tízesért vettem ezt a Converse cipőt a kínaitól. Tudom hogy hamis, direkt vettem ilyet. Nem érdekel, ha csak ezt a szezont kibírja, már jobban jártam. Az eredeti árából veszek négy ilyet, az is leszakad a lábamról két-három év alatt.”
„Törökbe’ vettem a focimezt, persze, hogy hamis. Nem adok annyit az eredetiért.”
„Most mit fáj az Adidasnak ez az egy hamis? Sokkal olcsóbb volt, nem vagyok hülye, hogy tőlük vegyem ugyanezt többszörös áron”
„Ja, hamis. De jól néz ki, nem? Ha nem Jordan a cipőm, nem jönnek a csajok, azt hiszik, valami csóró vagyok. A különbözetet meg elisszuk. Láttad, mennyi itt egy sör?!”
Ismerős valamelyik? Mindjárt mondom, mi a baj ezzel, de előbb nézzük meg, hogyan tudják a hamisítók ennyivel olcsóbban adni a dolgokat.
Miért olcsóbb a hamis?
Elsőre úgy tűnhet, hogy a hamis termék előállítási költsége kb. ugyanannyi, mint az eredetié, ezért könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy az árkülönbség igazából csak abból fakad, hogy az eredeti gyártó szemtelenül túlárazza a dolgokat, hogy még nagyobb hasznot nyúljon le az emberektől. De nem kell nagyon mélyen vizsgálódni ahhoz, hogy észrevegyük, amit a hamisító megspórol vagy elsunnyog:
- Nem vizsgálja, hogy az általa használt alapanyagok veszélyesek-e rád. Minek is tenné? Kinél fogsz reklamálni, ha lerohad a lábadról a cipő? Vagy a lábad a cipőről…
- Nem költ arra, hogy Te megszeresd a márkát. Nem szponzorál sporteseményeket, nem reklámoz, nincsenek sztár játékosai vagy F1 csapata.
- Nem tart fenn boltokat, nincs ügyfélszolgálata, nincs terméktámogatás. Ha bármi problémád van a termékkel, magadra maradtál.
- Nem törődik a gyártási körülményekkel, tisztasággal, környezetvédelemmel.
- Nem fizet a hamisítók által okozott károkért, nem költ márkavédelemre, a védjegyekre.
- A legritkább esetekben fizet adót.
- Nem fejleszt új, még jobb termékeket. Nem csinál új dizájnokat, nem foglalkoztat mérnököket, formatervezőket. Egyszerűen ellopja az újításokat és lemásolja több-kevesebb sikerrel.
- Nem érdeke, hogy az általad megvett dolog jó legyen, megfelelően működjön, sokáig tartson. Pont addig érdekli a termék (és Te is), ameddig ki nem fizetted érte a pénzt.
Mi a baj a hamis termék vásárlásával?
A gond az, hogy nem létezik olyan, hogy biztonságos hamis termék.
A fenti felsorolásból is látszik, hogy a hamisító célja merőben eltér a vásárlóétól. A koppintó előállít egy árut, ami úgy néz ki, mint az eredeti. Nem baj, ha hitvány a minőség, lényeg, hogy Te megvedd. Vagy azért, mert szándékosan hamisat akarsz venni, vagy azért, mert sikerült átvernie. Az ő célja az, hogy a legkisebb anyagi ráfordítással készüljön el az áruja. Ennek aztán nem csak a foglalkoztatási és környezetvédelmi szempontok esnek áldozatul, de a felhasznált anyagok és a gyártási körülmények is.
Senki nem akar (remélem) műanyag tejfölöspoharakból készült hamis rizst enni, de a pl. padlóburkoló ragasztóval összerakott cipővel, a kiütéseket okozó ruhafestékkel vagy mosószerrel, a szeméttelepről származó cafatokból préselt „bőr” táskával úgy látszik, kevesebbeknek vannak fenntartásai. Pedig ezek mind-mind veszélyesek lehetnek Rád, éppúgy, mint egy alulméretezett töltő, ami kigyullad a lakásodban. Most lehet, hogy azt hiszed, túlzásba estem, de ezek mind a való életből származó példák (igen, a rizs is).
Akik nem akarnak hamis terméket venni
Sokan vagyunk, akik nem szeretnének hamis dolgokat venni. Az idézett tanulmány szerint a megkérdezettek 87%-a nem vásárol szándékosan hamis árut. Ez persze nem feltétlenül a tényleges arány, el tudom képzelni, hogy az amúgy tudatosan hamisakat vásárlók sem mind ismerik el, hogy ezt teszik, de kiindulásnak jó lesz. Ez egy hatalmas piac, nem véletlen, hogy a hamisítók őket (minket) is igyekeznek megcélozni az áruikkal. Ebben pedig mi a legtöbb esetben partnerek is vagyunk.
Ismerős a helyzet, amikor látsz egy jó cipőt a márkakereskedőnél, felpróbálod, tetszik, majd megnézed a neten, hogy hol tudnád megrendelni olcsóbban?
Akarsz ilyenkor hamisat venni? Dehogy! Beleszaladhatsz átverésbe? Persze!
Legtöbbünk ilyenkor igyekszik kiszűrni a gyanúsan olcsókat, de egy 20-40%-kal olcsóbb árban azért reménykedünk keresgélés közben.
Ebben a tartományban aztán megnézzük valamelyik árösszehasonlító oldal első pár találatát, esetleg indítunk egy keresést az Insta/TikTok/Facebook vagy bármely általunk kedvelt felületen (ez utóbbira nem is feltétlenül lesz szükség, elég, ha gondolsz arra, hogy ilyen cipőt akarsz venni, máris tele lesz a telefonod ilyen ajánlatokkal). Hardcore keresgélők ilyenkor továbbmennek a Temu/Aliexpress/eBay stb. vonalra is.
A hamisítók pontosan ismerik ezt a fajta vásárlói hozzáállást. Tudják, hogy ez a 87% nem fogja megrendelni a Nike cipőt 6.000 forintért.
Munkám során számtalanszor találkoztam olyannal, hogy ugyanaz az eladó (persze más néven) hirdeti teljesen ugyanazt a cipőt az eredeti ár 15 és 80%-áért is. Az egyik hirdetés a hamis cipőt keresőknek szól, a másik az „ügyesen” keresgélőknek, akik nem hamisat akarnak venni, csak valami jó akcióban reménykednek.
Itt álljunk meg egy kicsit. Természetesen vannak jó akciók és vannak jelentős árkülönbségek az eredeti termékeket áruló boltok között is. Nem mondom, hogy a netes árösszehasonlítás rossz dolog, én is majdnem mindig ezt teszem. Arra hívom fel a figyelmedet, hogy nem elég az, ha kiszűröd a gyanúsan olcsókat, a kb. jó árúak között is lehetnek átverések.
A következő bejegyzésben megbeszéljük majd, hogy mire érdemes figyelni egy internetes vásárlásnál, mit nézzünk meg a honlapon, hogyan rendeljünk, hogy lehetőség szerint minél ritkábban szaladjunk bele átverésekbe.
*Az adatok és a kép forrása: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala Megfigyelőközpontjának (EUIPO Observatory) 2023-as tanulmánya, 2024. február 7.:
https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/web/observatory/ip-perception-2023